Elfogadott bankkártyák: 
Ellenszegülés, összeesküvés és evangéliumi hit
A küllők közé rudat, avagy a Bonheffer-dilemmáról
Az egyházi harc bonhefferi történetében engem kiváltképpen az a tisztánlátás tölt el ámulattal, ahogy az egyik megalkuvásból a másikba keveredés, az egyház rohamos kompromittálódásának fő okaként azt a rosszul értelmezett lojalitást nevezte meg, amely párbeszédbe bocsátkozott a jogtiprással és jogbitorlással kalmárkodó zsarnokkal. Ahogy félelem nélkül a bitorló szemei közé nézett, nevén nevezve az egyházi romlást, ahogy „a kerék alá szorult áldozatokat kötéssel látta el”, ekképpen igenelve és hirdetve az áldozatok felé kinyilvánított szolidaritás elfeledett, jóllehet a krisztuskövetéshez elválaszthatatlanul hozzátartozó attitűdjét − igen, ez az, ami makulátlan koherenciát mutat fel az írásai fő-fő hangsúlyával valamint az evangéliumi, a krisztusi példával.
„Fussatok ki” … honnan is?
A vallási rendszerellenzékiség követelményeiről
Hogyan is gondolhatja bárki is, hogy túl lehet a NER-en, ha továbbra is helyesli, hogy a halottakért mondott misével (amely ugyebár nem más, mint a bűnbocsátó cédula „civilizáltabb” változata), a gyónás megalázó procedúrájával, a böjtökkel, a zarándoklatokkal stb. gúnyt űzzenek a bűnbeteg lélek sóvárgásából? Ki feltételezheti, hogy a NER bálványának ledöntésével átlépett a Rubiconon és nincs visszaút, ha ugyanakkor helyesli a pápai kézcsókot, vagy a kötelező papi nőtlenség mélységesen családellenes intézményét? Minemű zsarnokság elleni lázadás az, amely hozzájárul ahhoz, hogy bárki teremtmény helyettesítheti Krisztust, s hogy az Üdvözítő a Szentlelken kívül bárki mást helytartóul rendelhetett?
Hogyan lett a kegyelem történetéből a kegyetlenség története?
Kiadói előszó John Knox A reformáció története Skóciában c. művéhez
Nincs okunk, nincs jogunk tehát megkérdőjelezni a bibliai hit helyreállítására irányuló szándékok létjogát. A posztmodern, amely előtt nincs jó és rossz, csak „más” van, ugyan szívesen szegülne ellen minden teológiai kizárólagosságnak, de mi helyeseljük a lelkiismeretet rabigába hajtó tanokkal szembeni hajthatatlanságot.
És mégis, a kegyelem ez egyedülállóan felemelő történetébe rendkívül hamar a kegyetlenségek története „zavar be”.
Nem öncélú játszadozás ez a szavakkal. A vallási türelmetlenség történetét a kegyelem elvétésének jelenségeként értelmezzük.
továbbA peremen? Nem inkább a pályán kívül?
Clifford Goldstein Reinder Bruinsma Szembenézni a kétellyel c. könyvéről
Miként a legtöbb balszárnyhoz tartozó írás az adventista egyházban, a Szembenézni a kétellyel megdöbbentő betekintést ad abba a folyamatba, ahogy a korai kereszténység – mely ahelyett, hogy dacolt volna a kultúrával, inkább megalkudott vele – a szombatról átállt a vasárnapra. Ugyanennek az elvnek a kibontakozását láthatjuk itt és most, a saját szemünkkel, és ennek az elvnek a Szembenézni a kétellyel az egyik legszembeötlőbb megnyilatkozása.Egyszóval ez a könyv csupán megerősíti azt, amit évtizedek óta vallok: a hetednapi adventista egyháznak az is jobb lenne, ha porig égne és a semmiből kellene újraépíteni, semmint hogy a balszárny szemléletmódját csak egy jóta erejéig is megvalósítsák az egyházban. Ami pedig az arról való beszédet illeti, hogy mi módon lehetne elérni a peremen levőket, az egy vicc. Ezek az emberek nem „a peremen” vannak – ezek az emberek a pályán kívül vannak.
Rosszul időzített igenekről és nemekről
A maszkviselés apropóján
A járványszkeptikusokról és Krisztus urunkról.
Ahol találkozik a véleményünk: 1) a többségnek nem feltétlenül van igaza; 2) lehetnek, nagyon is adódhatnak olyan helyzetek, amikor az elsöprő többség támasztotta igényekre is tudnunk kell nemet mondani; 3) és, igen, túl könnyen sodródunk az árral, engedünk az egzisztenciális kényszernek, az egyedül maradás nyomasztó kilátása okozta félelemnek.
Ami viszont az időzítést illeti, komoly aggályaim vannak.
továbbElőítéletek nélkül az újakról és a régiekről
A bibliafordítás jelenkori dilemmáiról
Két eltérő filológiai program képviselői hangoztatják tehát érveiket: az egyik amellett száll síkra, hogy el kell szakadni a négyszáz év távolában elhelyezkedő Vizsolyi Biblia, de a nagyjából egy századdal ezelőtti Revízió szókészletétől, szintaktikájától, morfológiájától is ahhoz, hogy ez a nemzedék is letudja kötelességét, és naprakész fordításváltozatot adhasson a Biblia címzettjeinek kezébe; a másik fenn kívánja tartani a Károli-fordítás szöveghagyományát, ragaszkodva ahhoz, hogy létezik az új fordítás és a száz évvel ezelőtti szöveg között elhelyezkedő megoldás.
A bankkártyás fizetés szolgáltatója a
Elfogadott bankkártyák:
